Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


mi a valóság... avagy hogyan változik a pokol paradicsommá?

2009.11.16

http://levendulas.blog.nlcafe.hu/files/Kezirasagyiras2.jpg

az élet egy olyan virtuális valóságtudat, ami felerősített hallucinációkat kelt bennünk.
valójában csak a szeretet létezik, az az egyetlen valóság, minden más illúzió.

ez a világ egy játék, amiben az a cél hogy életedben át tudd változtatni a poklot menyországgá.
ádám és éva nem lettek a paradicsomból kiűzetve, ez egy nagy átverés.
ádám és éva az illúzió fájáról ettek, azt hitték hogy a körülöttük levő világ paradicsomból átválozott abba a valóságba amit most az emberek többsége elfogadottnak tart.
az emberek körülöttünk csodálatosak, és minden megnyilvánulásuk szeretetből fakad.

 persze az ember kiindulása az életbe nem ezt tükrözi.

csak elég körülnézni a világban és meg lehet látni a durva erőszakot, gyilkosságokat, alkoholizmust, gyerekek megerőszakolását, és még sorolhatnám.
igen, drágáim nem vagyok vak.
énsem a holdról jöttem, van fogalmam az életről.
éppen ezért írom ezeket a sorokat.

az ember egy rakás feladattal érkezik ebbe a világba.
kinek mi a feladata, mindenkinek magának kell tudnia azt hogy az élet mely területén szenved.
mitől félsz a legjobban?
mikor kap el az undor, mit gyűlölsz az életben?
a mindennapjaidban?
vannak akinek a családjával vannak gondjai, vannak akinek a munkahelyén, és a legtöbbünknek szinte mindenhol, akár örülünk ha elmondhattuk hogy a napunkat túléltük, még ilyen is akad.

én személy szerint egyesével láttam neki a feladatnak.
személyenként.
ki az akivel konfliktusom van?

anyám volt az első, vele olyan volt a viszonyom hogy azt szoktam mondogatni: "milyen az ideális frizura anyámnak? középen baltával kettéválasztva..."
és ez igaz is volt,szinte nem volt olyan beszélgetésünk amikor ne ugrottunk volna egymásnak.
és sikerült! ... (és még még egészben is van...)
rájöttem hogyan tudom ezt a folyton megújuló csapdát felismerni.
ELFOGADOM ŐT OLYANNAK AMILYEN.
BÁRMIT CSELEKSZIK, ÉN ELFOGADOM ŐT VELE EGYÜTT ÉS SZERETEM.
minden alkalommal amikor előjött az okosságaival amit gyűlöltem, akkor arra gondoltam, most te fontosabb vagy nekem mint a saját igazam bizonygatása.
had mondjad végig, látom mik a félelmeid, látom mennyire nyomorúságos az életed, de ELFOGADOM  hogy te ezt választottad.
ELFOGADLAK A NYOMORÚSÁGOS ÉLETEDDEL EGYÜTT AMIT TE VÁLASZTOTTÁL

látom a gyengéidet, az illúzióidat.
látom hogy nem akarsz megváltozni, és én NEM ERŐLTETEM.
SZERETLEK.
szeretlek ígyis, mocskosan, tele rossz gondolatokkal és félelmekkel.
szeretlek mert te ezt választottad.
mint ahogyan a huncut kisgyerek belehempergőzik a sárba, én meglátom ezt az énedet tökéletesnek.

és eljött a nap amikor ezt képes voltam felismerni.
a vállára borulva sírtam, és végre tudtam szeretni őt.
úgy igazából...
nem úgy ahogyan tanítottak hogy "ha jó leszel, szeretlek".
hanem szívből.
ha rossz vagy akkoris szeretlek!

TE SZERETSZ AKKORIS AMIKOR ROSSZ VAGYOK?
KINEK A KÉPÉT KELL FELÖLTENEM HOGY ÉSZREVEGYÉL, ÉN TE VAGYOK?

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.